BOCSKAI - TERV


Bocskai István alapítólevele

"Mi, István, Isten kegyelmébol Magyar- és Erdélyország fejedelme és székelyek grófja. A midon mi nem kevésbé illonek és szépnek, mint az emberi társadalomra nézve legszükségesebbnek tartjuk a nagyobb jelentoségu férfiakat tisztességgel és hasznos érdemeikhez igazságos és méltó viszmértékben (recompensatio) más halandók felett kitüntetni: a miért is, mint közönségesen nyilvános, a mi szerencsénk mértékéhez képest, mellyel a hatalmas Isten megmérhetetlen kegyességénél fogva saját magunk és minden ember reménye ellenére; midon saját életünket oltalmaztuk, midon a megvetett hazai törvényekért és vallásunk szabadságáért nem támadó, hanem védelmezo fegyvert, a legellenségesebb indulatú császári hadseregek ellen fogtuk, minket kegyesen feldíszített, Magyarország összes népei szavazatánál fogva a jelen fejedelmi állásunkra elválasztván, dicso királyaink és fejedelmeink, úgymint elodeink, dicso nyomdokaiba léptettettünk, mindazok mindnyájára és egyesekre, kik velünk társulva fegyvert ragadni merészeltek és a haza üdve, a társadalom fenntartásáért huen, hasznosan és buzgón munkálkodtak, a nap sugáraihoz képest, kegyelmünket, bokezuségünket kiárasztani a legjobb akarattal igyekszünk és akarjuk. Kik közül, hogy legjobban megemlékezünk, ezen legszerencsésebb küzdelmünknek már kezdetén való különös buzgalma, husége, az idoben Egry István, most pedig Jóthe Gergely kapitánysága alatt vitézkedo hu katonáinknak, kik különbözo hely és idokben, részben mezei csatározásokban, különösen pedig Kereki várunk oltalmánál, melyet hirtelen és minden várakozásunkon kívül a német katona ostrom alá fogván, egyedül érintett katonáink abba lett rohamos benyomulása folytán, nemcsak hogy az ellent nagy számban elvesztvén, hanem arra is okot szolgáltattak, hogy a többi katonaság és hajdúság, valamint a lándzsások serege hozzánk és huségünkhöz jövének és nem sokára a legfelszereltebb seregeit ofelségének, mely Peczen Keresztelo János vezénylete alatt állott egyesült erovel végképp megsemmisítettük, magát a vezért is fogságba ejtvén. Ezen és más egyéb tekintetre méltó okoknál fogva azon nevezetteknek kérelme által lettünk megkeresve, kik fennemlített Jóthe Gergely kapitánysága alatt, számilag, mint mondatik háromszázan, a végre összeegyeztek és megállapodtak, hogy összes ingó javaikkal az elpusztult és régibb lakosai által elhagyott Bihar megyében levo Kölesér m.-városában letelepedhessenek, ottan maradásul állandó helyet telepítvén, a mi és hazánk hadjárataiban, katonai dolgainkban, hu, szabad erdélyi székelyeink szokásaihoz képest hasznos szolgálatot tenni buzgólkodjanak: ennélfogva az összes és egyes fennérintett háromszáz katonáinkat, Jóthe Gergely kapitánysága alatt vitézkedoket, a paraszti és a nem nemesi állás és állapotból, melyben születtek és eddigelé léteztek, fejedelmi kegyünk és hatalmunk teljénél fogva kivesszük és magyar és erdélyi országunk valódi nemesei közzé számlálandó és felírandóknak elhatároztuk, valamint is e soraink által oda számolni rendeljük: határozottan megállapítván, hogy mostantól fogva nevezett katonáink, valamint mindkét nembeli örököseik mindnyájan összesen valódi és kétségtelen nemeseknek tartassanak és tekintessenek. Továbbá ezen igaz és teljes nemességük jelvényéül adván katonai pajzsot, két egyenlo részre szakítottat, - melynek egyik fele fehér, a másik pedig piros vagy vérszu leend és az alját zöld mezo foglalja el; azon pedig a fehér részében egy dühös fennálló oroszlán, bozontos sörénnyel, természetes színben, a pajzs másik, vagy vérszínu részén létezo kiterjesztett szárnyú, roskadozó állapotban levo sasnak (anterioribus pedibus conculcatum) jobb szárnya repülo tollait tépni és kiirtani látszik - jelvényéül, azon isten kegyelme által adott gyozelemnek, melynél fogva császári ofelségének számban és fegyverben legfelszereltebb, sasos zászlókkal ékesített serege katonáink által, - melynek jelvényéül a mi családi oroszlánunk szolgált, - bár megszalasztatott és szétszóratott, de csak a sas szárnya sebesíttetett meg. A pajzsra nyílt katona sisak van elhelyezve, jelzoje érintett katonáink vakmero bátorsága és fürgeségének és veszedelem kiállására készeknek. A katona pajzsot pedig kis és nagy gyöngyökkel stb. mint mindezek ezen adomány levelünkön a festo ügyes keze és muvészete által érthetobben kifejezve és lefestve láthatók. Irányukbani nagyobb bokezuségünk bebizonyítására az egész Kölesérnek nevezett mezovárost, ezelott a n.-váradi várhoz tartozót és általa birtokoltat, minden abban létezo fejedelmi jogunkat stb. adományoztuk azon törvény és kikötéssel azonban, hogy ok, örököseik és utódaik a donatarius nemesek kötelességeihez képest jó katonai fegyverekkel felszerelve mindennemu, általános vagy részletes hadjáratokban az ország védelmében részt venni köteleztetnek.
Kelt szabadkirályi Kassa városunkban 16. március 1606."

Nagyszalonta

Bocskai István vezetésével a hajdúknak sikerült legyozni a császári seregeket. A hajdúk több csatában is segítettek a bihari foúrnak, ezért a fejedelem szövetségeseinek tekintette oket.
Hajdútelepüléseket alapított és a hajdúknak közös nemességet és címert adományozott.
A városunkba telepített háromszáz hajdú, Kölesér lerombolt várát kapta meg. Mivel a törökök több települést is elpusztítottak, a hajdúk nem maradtak ott, hanem közösen összeadott pénzbol bérbe vették a Toldi család birtokait, amit késobb majd megvásároltak.
Az itt élo emberek zártabb közösségekben éltek. Fo foglalkozásuk a katonáskodás volt.
Közösen harcoltak a jogaikért, akkor is, amikor Mária Terézia az Eszterházy uradalomhoz csatolta a települést. Ezt a száz évig tartó pert a hajdúk soha nem adták fel . Nem fizettek adót az Eszterházyaknak. A pert a magyar szabadságharc idején született közteherviselésrol szóló törvény zárta le.
Bocskai nem érte meg Szalonta város alapítását, mert az adományozás után fél évvel meghalt. Ezt az életmuvet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem fejezte be, aki név szerint írásba foglalta a háromszáz hajdút:
Abrányi Boldizsár, Abrányi Mihály, Abrányi János, Ács Benedek, Ács János, Ács Lajos, Barna Mátyás, Bakó János, Bakos Tamás, Bartos Imre, Basasági János, Barkó Dániel, Bajó János, Balog György, Baniz Gáspár, Balog Mátyás, Balog Péter, Bársoni István, Bessenyei János, Bereczki Mátyás, Bessenyei Balázs, Békessi Lajos, Bernáti János, Biró Ferencz, Boda Gergely, Borbély János, Borbély Lukács, Boros Péter, Boros András, Borogatós Mihály, Bonczos János, Budai Albert, Buz Márton, Csapó András, Csapó Gergely, Czernáky Mihály, Czezrölek Sebestyén, Csikos Péter, Csikos Pál, Csizmadia Balázs, Csizmadia János, Czipó János, Csizmadia Mihály, Csiszár Jakab, Czomor Mihály, Czomboli István, Czomboli Mátyás, Csorvási Márton, Csút János, Csukás István, Csukás Péter, Csút Ferencz, Csurka János, Darvas Gergely, Daróczi Lajos, Dári Balázs, Dalos János, Deres János, Dombi Balázs, Domián István, Dorong Pál, Egri István, Egresi Gergely, Erdélyi András, Erdélyi Mihály, Erdélyi János, Egüd Gergely, Elekes Mátyás, Eösi János, Eösi Ferencz, Eörökös Péter, Eszes László, Fár István, Farkas András, Farkas Mihály, Fazekas András, Fazekas Lajos, Fazekas Gergely, Fazekas István, Fejes János, Fekete Mihály, Fekete Lajos, Ferenczi János, Ferenczi László, Fodor István, Formás Imre, Formás Mihály, Futó István, Füstös Gergely, Garzó Tamás, Garzó Mihály, Gazdag Tamás, Gellény István, Gindáj András, Gombos Mihály, Gombi Zsigmond, Gyomai János, Gyurka Mátyás, Horvát Balázs, Horvát István, Jámbor András, Jóthe Gergely, Ifiú Pál, Jenei Ferencz, Jenei Bálint, Kádár Tamás, Kakuti János, Kallós István, Kanaszló Lajos, Kraszó Gergely, Kenéz Mihály, Kenéz Gergely, Kerekes János, Keresztesi János, Kokei Imre, Kis János, Kis György, Kis Gáspár, Kis Mihály, Kis János, Kis Ferencz, Kis Tamás, Kopácsi Gáspár, Kozma Benedek, Kozma Lajos, Kovács István, Kovács Mátyás, Kovács Lajos, Kovács Márton, Kovács Mihály, Kovács Péter, Kölesi Bálint, Kövesdi Demeter, Kun János, Kun Mátyás, Láda Péter, Lakatos István, Lénárd Balázs, Lesi János, Lelek Ferencz, Literáti István, Literáti Bálint, Madarászi Mihály, Madas János, Magyar Gergely, Mátyási Gergely, Mátyási Péter, Makai Gergely, Makai Balázs, Makai Pál, Mészáros Péter, Mészáros János, Méhes Mátyás, Meszei János, Mike Lajos, Mike László, Moldvai Gergely, Molnár János, Molnár Gergely, Molnár Mihály, Nagy János, Nagy Pál, Nagy Mihály, Nagy Márton, Nagy András, Nagy Mátyás, Nagy Demeter, Nagy Balázs, Nagy István, Nagy János, Nagy Lorincz, Nemes Márton, Nemes Péter, Nyilas Mihály, Oláh Dániel, Oláh Gergely, Oláh Benedek, Olasz Péter, Oláh Lajos, Orbán János, Pap János, Pap Gergely, Pethe Mihály, Pethe István, Rádi András, Román János, Rosos Pál, Sághi János, Sándor Pál, Sas János, Sarkadi János, Sándor Mihály, Szántó Gáspár, Szántó János, Szász Eliás, Sas Balázs, Salánki Mátyás, Simándi János, Soós András, Stankó István, Seres Mátyás, Szabó Balázs, Szabó Mihály, (Sentei) Szabó Gergely, Szabó János, Szabó Mihály, Szabó András, Szabó Péter, Szecse Gáspár, Szalai János, Szegedi Mihály, Szegedi Imre, Székely István, Széphelyi János, Szojs János, Szilágyi Mihály, Szilágyi István, Szilva István, Szilva Jakab, Szilva Mihály, Szoszkai Lajos, Szücs István, Szücs Lukács, Takó Gergely, Takó János, Teleki Pál, Telegdi Balázs, Teleki Mihály, Tenkei Mihály, Torma Somogyi János, Tót Balázs Tót Mátyás, Tót János, Tót András, Tót Lajos, Tót István, Török László, Török János, Turi Péter, Tüzkoi János, Zelemi István, Zuh Lajos, Zuh István, Zsadányi Péter, Valais István, Ványai Pál, Vajda János, Varga Gergely, Varga Péter, Varga István, Varga Mihály, Veér István, Venyike Mátyás, Veres Lukács, Veres Márton, Veres Péter, Veres Gergely, Virág Ferencz, Vizközi János.

Bocskai István


1577. január 1-én született Kolozsvárott. Bihari fonemesi családból származott. Rokonsági kapcsolata és politikai meggyozodése a Báthoryakhoz kötötte. Erdély Habsburg megszállása, a császári megbízottak és zsoldosok kegyetlenkedése, önkényeskedése kiábrándította Rudolf császár-király politikájából. Csalódottságát kiteljesítette, hogy Bocskai Istvánt a császár Prágában két évig "tisztességes fogságban" tartotta.
Szabadulása után ellenérzéssel figyelte, hogy az udvar koholt felségsértési perekkel egész uradalmakat kobzott el. Protestáns vallásában is megalázva érezte magát. Érintkezésbe lépett a török földre menekült bujdosókkal. 1604 oszén, amikor Giacomo Barbiano Belgiojoso, Felso-Magyarország katonai foparancsnoka fegyverrel támadt bihari váraira, Bocskai szembefordult a Habsburg-uralommal. Összefogott a hajdúkkal, mellé álltak a felso-magyarországi bányavárosok és az öt szabad királyi város. Kassa november 11-én Bocskai elott nyitotta meg a kapuit, s a bihari foúr itt rendezte be székhelyét. Basta segédhada sem volt sikeresebb Belgiojosonál, nem boldogult Bocskai hajdúival. A felkelok a császári csapatokat hamarosan a Komárom-Érsekújvár-Pozsony vonalig vetették vissza.
Az új esztendo elején, 1605-ben alkalom nyílt Erdély ügyének rendezésére is. Bocskai már 1604 novemberében I. Ahmed szultántól Erdély fejedelme és Magyarország királya címmel athnámét kapott. A királyi címet azonban a történelmi lépés szokatlanságától való megtántorodás és az óvatos Illésházy István tanácsa miatt nem vette fel, s a koronát is csak ajándékként fogadta el. A székelyek fellelkesedtek, mert kiváltságaik visszaszerzését remélték: 1605. február 21-én fejedelmükké választották Bocskait. Csak a szászok fordultak szembe vele fegyveresen. A bihari foúr azonban szeptemberre már elérte a három nemzet egységes támogatását.
Katonai hatalma delelojén Bocskai István megvalósíthatónak látta Erdély és Magyarország egyesítését. 1605. április 20-án a Szerecsen tartott országgyulésen a fölkelésben résztvevok, többnyire királyságbeli rendek, igazolták Bocskai számításait: Az országgyulés Magyarország fejedelmévé választotta. A nyár és az osz folyamán azonban be kellett látnia, hogy minden olyan hadjárat, amelyet a törökkel szövetségben folytat, növeli a hódoltságot is, és gyengíti a végvári vonalat.
Bocskai aztán már nem az országegyesítésben, hanem Magyarország "végházának", Erdélynek a megtartásában, önállóságának örzésében gondolkodott. Megragadta a bécsi udvar tárgyalási hajlandóságát. A béketárgyalások két foszereploje Habsburg részrol Mátyás foherceg, a felkelok részérol Illésházy István volt. 1606 júniusában jutottak megegyezésre. A bécsi béke helyreállította Erdély és a Részek függetlenségét, s Bocskai maga és fiú utódai számára megkapta Ugocsa, Bereg, Szatmár vármegyéket Tokaj várával együtt. A protestáns nemeseknek, a szabad királyi városok polgárainak, a végvári katonáknak szabad vallásgyakorlatot hirdettek a római vallás sérelme nélkül. A Habsburg és a Török Birodalom 1606 oszén szintén a béke mellett döntött. Zsitvatoroknál - Bocskai közvetítésével - megkötötték azt a szerzodést, amelyben a török lemondott a magyarországi területek adójáról, és húsz évre - a fennálló helyzetet alapul véve - mindkét fél felfüggesztette a háborút.
Bocskai István legfobb muvét, az 1606. évi szerzodéseket alig élte túl: 1606. december 29-én Kassán meghalt. Gyulafehérváron temették el 1607. február 22-én. A szabadságharc eredményeit a királyi országgyulés 1608-ban foglalta törvénybe.
1609 novemberében a magyar országgyulés úgy döntött, hogy a Bocskai- koronát átadják II. Mátyásnak. A híres történelmi relikviát azóta Bécsben örzik.

Bocskai István, bölcs politikusként mindig arra törekedett, hogy megóvja, s egyszersmind fellendítse hazáját. Amikor a hajdúkat helyhez kötötte, kettos célt követett: egyrészt biztos védelemmel látta el a végvárakat, másrészt hozzásegítette katonáit, hogy otthont teremtsenek önmaguk számára az egyébként lakatlan, ellenségek portyáitól feldúlt települések romjai között.
Bocskai üzenete a mai kor számára éppen ez: ha kell, munkás hétköznapokon próbáljunk olyan otthont építeni, melyben az utódok is örömmel tervezik jövojüket. Ha pedig úgy kéri az élet, tiszta szívvel kell orizni és védeni a gyökereket, a megmaradást.
Nagyszalonta számára most mindkét Bocskai-féle célra szükség van. Építeni kell, megteremtve a jövot, és óvni a gyökereket, a megmaradásért. Ezért adtuk jövoépíto elképzelésünknek a Bocskai-terv elnevezést.

NAGYSZALONTA ADOTTSÁGAI ÉS EROFORRÁSAI

I. Természeti viszonyok

I. 1. Földrajzi fekvés, terület, határok

Nagyszalonta az ország nyugati részének városa, Bihar megye délnyugati részén terül el; Nagyváradtól délre, 38 km távolságra a Nagyvárad-Arad-Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre, 14 km távolságra közúton a Nagyszalonta-Méhkerék határátkelohöz.
A város közigazgatási területe 16644,11 hektár amibol 1204,11 hektár beltelek és 15440 hektár kültelek; közigazgatási határai nyugaton a román-magyar országhatár, északon Madarász község, keleten és délen Tulka, Bátor és Illye községek.



I. 2. Domborzat és geológiai felépítés

A város a Körösök alsó síkságán terül el, a terep fekvése sík, lapos, néhol megtörve lágy völgyekkel, fokozottan hajlamos mocsarasodásra, láposodásra. Földtanilag a következo talajréteget találjuk: termotalaj majd 2,5-3 m mélységig poros agyag, 3-8 m között finom homok, 8-10 m között szürke agyag, a talajvíz 2-5 m mélységben található de helyenként a talajvíz már jelen van 0-2 m mélységben is.

I. 3. Éghajlat

Nagyszalonta éghajlata átmeneti jellegu a mérsékelt szárazföldi klíma és a mediterrán klíma között. Az évi átlagos homérséklet 10,5 C, júliusban az átlagos havi homérséklet 20 C és 21,5 C között, januárban az átlagos havi homérséklet -1,5 C és -2 C között van. 1954 január hónapban mértek rendkívüli -27,5 C homérsékletet, valamint 1950 július hónapban mértek rendkívüli +39,5 C homérsékletet. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500-600 mm, átlagosan 15-20 napig hóval borítottak a területek. A leggyakoribb szelek dél, dél-nyugat és északi irányból fújnak.


I. 4. Hidrográfia


A várost átszeli a KÖLESÉR, mely összegyüjti és elvezeti a város területérol a csapadékból származó vizet. A belvizek és a pangó vizek elvezetésére árok- és csatornarendszer épült, egyúttal biztosítva az árvízvédelmet is.
A föld alatti vizek 90-100 m mélységben képezik jelenleg a város ivóvízkészletét valamint a 300-350 m mélységben az ártézi kutak vízkészlete található. Kutatófúrások nyomán bebizonyosodott, hogy jelentos termálvíz készlet van a talaj rétegeiben.

I. 5. Növényzet, állatvilág


Nagyszalonta területén régen egyrészt mocsarak, lápok másrészt kiterjedt erdoségek voltak. Elobbieket idovel lecsapolták, feltöltötték, vagy kiszáradtak, az erdoket pedig kiirtották, helyüket mezogazdasági muvelésre alkalmassá tették. Ezzel a növény és állatvilág is gyökeresen megváltozott, a nádas erek helyén szántóföldek találhatók, az erdoket is kultúrnövények váltották fel.
Régebben daru, kócsag, rigó, csíz röpködött a cserjésekben, a vizek eltartották a halászatból éloket, a nádasban búvóhelyet talált a réti farkas. Az irtások nyomán megváltozott az állatvilág is. A vadon élo fajok helyét a tenyésztett állatok vették át, gulyák, juhnyájak, sertéscsürhék és ménesek legeltek a város körüli területeken. A cserjék, csutakos földek, zsombékos legelok szántóföldé alakítása hosszú idobe telt, a jellegzetes, szalontai, hosszú orrú veres disznó "segítségét" is igénybe vette a lakosság. Sajnos a faj azóta nem található meg a városban.
A jellegzetes alföldi állatvilág - bár a várostól kicsit távolabb - napjainkban is megtalálható, a mezokön nyulat, ozet, fácánt, a csatornákban több halfajtát tartanak számon.

I. 6. Természetvédelmi övezetek

Természetvédelmi övezetek, védett növények, védett állatok és ezek természetes élohelyei nincsenek meghatározva, azonosítva.


I. 7. Természetrajzi kockázati tényezok

A domborzati és talajviszonyok miatt a legfontosabb természetrajzi kockázati tényezo a belvízveszély illetve kisebb mértékben az árvízveszély.
A földrengési, szeizmikus kockázati tényezo mérsékelt, a települést az "E" szeizmikus övezetbe sorolták.( K = 0,08; T= 0,7 )
A talaj rétegzodése csak elszigetelten jelent komolyabb épületalapozási gondokat, viszont általános a talajvíz magas szintje.

 

II. Népesség

II.1. A népesség száma és összetétele a 2002-es népszámlálás alapján

Nagyszalonta lakosainak száma : 18 136 fo.
Nemzetiségi összetétel: 7269 román ( 40 % ), 10 551 magyar ( 58 % ), 241 roma ( 1,3 % ), 47 szlovák , 29 más nemzetiségu.
Vallásfelekezetek szerint a népesség eloszlása a következo: ortodox 6592, görög katolikus 121, református 9118, római katolikus 1398, evangélikus 24, unitárius 15, baptista 615, pünkösdista 94, adventista 22, egyéb vagy ateista 137.
Korcsoport szerinti struktúra: 0-19 év 3 808 lakos (21 %), 20-39 év 4 106 lakos (23 %), 40-59 év 3 331 lakos (18 %), 60 év és fölötte 6 891 lakos (38 %).


II. 2. A népesség fejlodése

1332-1337-es pápai tizedjegyzék az Erdohátság újra benépesedésérol vall. Városunk neve ebben Zalancha alakban fordul elo, a lakosság megközelíto száma 300-320 fo.
1552. A két Toldi testvér, Miklós és Mihály, 13 és fél jobbágyporta fölött rendelkezik, ahol 325 ember él.
1765. A város lakóinak száma 5290 fo.
1817. Nagyszalonta lakóinak száma 7475 fo.
1835. A hivatalos statisztika 9640 lakosról tud.
1847. A városnak 10 393 lakosa van.
1886. Nagyszalonta lakossága 10 403 fo.
Nemzetiségük szerint: magyar 9593, román 254, német 65, szlovák 62, cigány és egyéb 429.
1900. december 31. Nagyszalonta népessége 14 107 fo.
Nemzetiség szerint: magyar 13 423, román 618, német 26, szlovák 37, egyéb 3.
1910. Az országos népszámlálás adatai szerint városunk lakossága 15943 fo.
1917. május 1. A helyi népszámlálás szerint a város lakossága 14 311 fo.
1918. április. Újabb helyi számlálás: 13 823 fo.
1930. december 31. A hivatalos népszámlálás Nagyszalontán 15 297 lakost tart nyilván. Nemzetiségük szerint: román 2061, magyar 12 267, német 56, zsidó 505, szlovák 33, roma 289, egyéb 86.
1933. február 6. Nagyszalonta lakosainak száma 15 175 fo.
1941. december 31. A város lakossága 15 249 fo.
1948. A népszámlálás eredménye: Nagyszalonta lakossága 14 200 fo.
Nemzetiségük szerint: magyar 12 289 (86,6 %), román 1793 (12,6 %), német 10, zsidó 15, szlovák 9, roma 69, egyéb 6.
1956. A népszámlálás 16 276 lakost tart nyilván. Nemzetiségük szerint: magyar 12 768 (78 %), román 3256 (20 %), német 13, zsidó 85, szlovák 5, roma 120, egyéb 29.
1966. A népszámlálás eredménye: Nagyszalonta lakossága 17 754 fo.
Nemzetiségük szerint: magyar 12 932 (72,8 %), román 4118 (26,6 %), német 31, zsidó 41, szlovák 3, roma 4, egyéb 18.
1977. Nagyszalonta népessége 19 746 fo.
1988. A város lakossága 21 967 fo.
1989. A város lakossága 22 240 fo.
1990. A város lakossága 22 043 fo.
1991. A város lakossága 22 054 fo.
1992. január. A népszámlálás eredménye: Nagyszalonta lakossága 20 493 fo.
Nemzetiségük szerint: magyar 12 655 (61,7%), román 7479 (36,5 %), német 12, zsidó 12, egyéb 335.
1997. A város lakossága 20 263 fo.
2002. március 18-25 között tartott népszámlálás eredménye:
Nagyszalonta lakossága 18 136 fo.
Nemzetiségük szerint: magyar 10 551 (56 %), román 7268 (40 %), roma 241 (1,5 %), szlovák 47 (0,3 %), egyéb 29 (0,2 %).
A huszadik század demográfiai adatai azt mutatják, hogy a század elso felében nincs jelentos növekedés a népesség alakulásában, sot a két világháború után csökkent a népesség, a háborús veszteségek és a természetes szaporulat csökkenése miatt. Jelentosebb növekedés tapasztalható 1977 és 1989 között, majd 1991-ig lassú csökkenés következik. 1991-ben egy esztendo leforgása alatt a népesség közel kétezer lakossal csökkent, ennek oka az elvándorlás és a természetes szaporulat csökkenése.
A népesség csökkenése nem állt meg, a 2002-es népszámlálás adatai szerint, 1992 és 2002 között több mint 2350 fovel csökkent városunk lakossága, a magyar nemzetiséguek száma 1992 és 2002 között több mint 2100 fovel csökkent.


II.3. A természetes szaporulat az elmúlt tíz évben


Az elmúlt tíz évben folyamatosan csökken Nagyszalonta lakossága, különösen a magyarok részaránya kevesebb évrol évre. Az Anyakönyvi hivatal 1998-as adatai szerint a városban 168 újszülöttet jelentettek be, és 209 személy halálozott el.
1999-ben a 188 gyerek született, közben a város lakossága 225 személlyel apadt.
2000-ben a születések száma visszaesett 144-re, az elhalálozások száma közben 230-ra nott. A magyar lakosság több, mint száz fovel csökkent, tudva, hogy 71 magyar gyereket anyakönyveztek, s közben 178 magyar embert temettek el.
A 2002-es adatok szerint 137 gyerek látta meg a napvilágot, közben 237-re nott az elhalálozások száma. A csökkenés aránya a korábbi évekhez hasonló, 66 magyar gyermek született, 169-en haltak meg a magyar lakosság körében.
2003-ban valamelyest javulta statisztika, a 143 újszülöttbol 73-at vallottak magyarnak, a 210 elhunyt szalontaiból pedig 155 személyt.
A természetes szaporulat tehát negatív, minden évben nagyobb az elhalálozások, mint a születések száma, 1992 és 2002 között a veszteség 834 fo.
A román lakosság körében 2000-ben 66 születésre 50 elhalálozás jut, 2002-ben 63 újszülöttet és 64 elhunytat jegyeztek, 2003-ban pedig 57 szülésre 52 halálesetet mutat a statisztika.
A fentiek alapján tehát kijelenthetjük, a szalontai magyar lakosság nem csupán az elvándorlás, de a természetes szaporulat miatt is egyre csökkeno tendenciát mutat.

II. 4. Vándorlás az elmúlt tíz évben


Statisztikai adatok sajnos nem állnak rendelkezésre azok számát illetoen, akik elvándoroltak a városból vagy letelepedtek, illetve kivándoroltak.
Tekintettel arra, hogy 1992 és 2002 között a város lakossága 2357 fovel csökkent ezen belül a magyar nemzetiséguek száma 2104 fovel csökkent, illetve a természetes szaporulat csökkenése miatt a veszteség 834 fo, lehet következtetni az elvándorlás illetve kivándorlás mértékére.

II.5. Elöregedettség

Az 1990-es adatok szerint Nagyszalontán több, mint hatezer fiatal tanult ez a lakosság 27 százalékát jelentette (a 0-6 éves korosztály még tovább növeli ezt a számot). A dolgozók a lakosság 42 százalékát tették ki, a nyugdíjas korosztály húsz százalék körüli volt.
A korcsoportok szerinti 2002-es népszámlálási adatok alapján a 0-19 év közötti népesség száma 3808 fo (a lakosság 21 százaléka) míg a 60 év fölötti népesség száma 6891, közel negyven százaléka a lakosságnak.


II. 6. A munkaero megújulási képessége

A 2002-es népszámlálás korcsoportok szerinti adatai alapján a 20-39 év közötti lakosság száma 4106 fo, a 40-59 év közötti lakosság száma 3331 fo.
Az aktív lakosság száma 7437 fo, nyilván tartott munkanélküliek száma 315 ( 4, 25 % ).

 

III. Lakásviszonyok


VÍZHÁLÓZATTAL RENDELKEZO LAKÁSOK SZÁMA: 2853 ( 41,3 % )
GÁZHÁLÓZATTAL RENDELKEZO LAKÁSOK SZÁMA : 1570 ( 22,7 % )
1990 ELOTT ÉPÜLT LAKÁSOK SZÁMA: 6673 ( 96 % )
1990 UTÁN ÉPÜLT LAKÁSOK SZÁMA: 228 (4 % )
TARTÓS ANYAGBÓL ÉPÜLT LAKÁSOK SZÁMA: 2760 ( 40 % )


IV. Gazdaság

IV. 1. Mezogazdaság

Egy fore eso mezogazdasági terület: 0,85 ha \ fo.
A mezogazdasági területek felhasználása:
- szántóföld 9313 ha
- legelo 5813 ha
- kaszáló 245 ha
- szolo 51 ha
- gyümölcsös 18 ha
15440 ha
- erdo 876, 83 ha
A száz hektárra jutó állatállomány: 115
Egyéni gazdálkodók mezogazdasági területének átlagos nagysága: 3,41 ha
Mezogazdasági társulások területének átlagos nagysága: 528, 83 ha
Családi, egyéni mezogazdasági vállalkozások száma: 2510.

 

IV.2. Erdogazdálkodás


Nagyszalonta visszakapta egykor birtokolt erdejét, Élesd város közelében. A 2002 augusztusában átvett terület nagysága 889,4 hektár, ebbol 880,83 erdo, 8,57 hektár pedig legelo. Az erdo területén álló egykori épület helyén (mely az évek során összedolt) az élesdi erdogazdálkodási vállalat épített erdészlakot. Emellett a területen 10 eteto található, a vadon élo állatok számára. A területen oz és vaddisznó él, ezek a legelorol is táplálkoznak. A szalontai erdoség zömében bükk és cserfa. Nagyszalonta erdeje jelenleg az élesdi erdogazdálkodási vállalat ügykezelése alatt áll.
Az egy fore eso erdoterület: 0,05 ha.

IV.3. Turizmus


A nagyszalontai turizmus jelenleg meglehetosen egyirányú. Az ide látogatók szinte kivétel nélkül az Arany Emlékmúzeumot tekintik meg, néhányan a város köztéri szobrait, az Arany emlékházat. Beszélhetünk még némi gazdasági turizmusról, az országhatár túloldalán élok kihasználják az olcsóbb vásárlási lehetoséget.
Az utóbbi években megfigyelheto egy újabb turizmus megjelenése. A közeli - Madarászi és Gyulai - termálfürdok miatt többen töltik szabadságukat Nagyszalontán, itt olcsóbb a szálláslehetoség, és innen naponta eljutnak a fürdobe.

IV.4. Ipar


Az ipari termékek feldolgozási foka.
A településen a fa és a fémfeldolgozó ipar mellett a könnyuipar több egysége található. A fémfeldolgozó vállalat félkész termékeket értékesít külföldi piacon, a bútorgyár kizárólag nyugati exportra dolgozik. A külföldi tulajdonú könnyuipari vállalatok kihasználják az olcsó munkaerot, zömében szintén külföldi piacokra termelnek.
Emellett létezik néhány magánkézen lévo kisvállalat, ezek többnyire megrendelésre dolgoznak.
A város három élelmiszeripari, húsfeldolgozó vállalata a csod szélére sodródott, jelenleg nem termel.

A mezogazdasági termékek feldolgozása.
A nagyszalontai mezogazdaság által megtermelt cikkeket többségében alapanyagként értékesítik, sem a tejtermék vagy a húsáru, sem a gabona vagy más növény feldolgozása nem megoldott. Csupán néhány magántulajdonban lévo pékség és mészárszék szakosodott a helyi szükségletek kielégítésére.


Szolgáltatások.
A lakosság jelentos része dolgozik a szolgáltatások terén, a kereskedelemben vagy szépségápolás terén, illetve az építoiparban. A kisiparos réteg igen kisszámú, a nyilvántartott szakemberek mellett sokan feketén vállalnak munkát.

 

V. Infrastruktúra

V.1. Ivóvízhálózat


A város ivóvízét 20 fúrt kútból nyeri, ezek a város észak-keleti részén helyezkednek el, a Nagyszalonta-Nagyvárad és Nagyszalonta-Tulka utak között, illetve a Nagyszalonta-Tulka út mentén. Tizenkét kutat 1974 és 1976 között fúrtak, majd nyolc kutat 1992 és 1996 között, a kutak mélysége 97-103 méter. A kutakból nyert víz a város területére egy 400 mm átméroju, 2 km hosszú acél vezetéken, illetve egy 400 mm átméroju, 3 km hosszú PREMO betoncso vezetéken jut át.
A vizet két darab egyenként 1000 köbméter befogadó képességu felszíni betontartályban tárolják, innen a hidrofor állomás segítségével jut el a fogyasztókhoz, a 32,80 km hosszú utcai vezetéken. A város utcáinak hossza 67,30 km, tehát 34,50 km hosszúságú utcán nincs vezeték. A vízellátó rendszer része még egy 1000 köbméter befogadó képességu víztorony.
A vízvezeték rendszert sikeresen egészíti ki a még muködo négy ártézi kút.
Egy lakosra eso évi vízfogyasztás: 46,9 m3\lakos\ év.


V.2. Szennyvízcsatorna


A városi szennyvízcsatorna hossza 4 km (utcák hossza 67,30 km ).
A csatornarendszernek része három átemelo szivattyúház, a város nyugati részén kiépített szennyvíztisztító állomásra a szennyvíz egy 2350 m hosszú, 400 mm átméroju acélvezetéken, nyomás alatt jut el.
A városi szennyvíztisztító állomás jelenlegi kapacitása 80 l / s.
(A szennyvízcsatorna hálózat kiépítetlensége miatt a lakóházak nagy része úgynevezett "emésztogödrökben" - szikkasztókban - oldotta meg a szennyvíz tárolását, elvezetését).


V.3. Elektromos hálózat

A város villanyárammal való ellátását az országos energetikai hálózatról, az ipari negyedben kiépített 110/20 KV-OS "transzformátor" állomás (áramátalakító) biztosítja, innen indul a 20 KV-os vezeték 51,10 km hosszan (37,50 km földalatti vezeték, 13,60 km légvezeték). A középfeszültségu 20 KV-os vezetékre kapcsolódik 44 "transzformátor" állomás (áramátalakító) a város különbözo pontjain, innen indulnak ki a fogyasztókhoz az alacsony feszültségu 0,4 KV-os vezetékek 89,20 km hosszan (ebbol 24,2 km földalatti vezeték és 65 km légvezeték).
A közvilágítás a város elektromos hálózatára kapcsolódik, a megfelelo fényero biztosítása érdekében illetve a közvilágítás gazdaságossága, hatékonysága és megfelelo karbantartása érdekében szükséges a város közvilágításának modernizálása.

V.4. Gázvezeték

Nagyszalonta nyugati határán helyezkedik el az "ABRAMUT-SALONTA-ARAD" gázvezeték.
Városunk lakossági és kulturális, szociális létesítményei gázellátásához szükséges beruházást és ennek muszaki, gazdasági jellemzoit 1995. október 23-i, 847-es számú kormányhatározat hagyta jóvá, biztosítva városunk gázellátásához szükséges munkálatok elkezdését.
A város gázellátását 5050 lakóház (futés, konyha), 1900 tömbházlakás (konyha) valamint 67 intézmény részére tervezték. (8019,5 Nm/óra gázfogyasztás).
A gázvezeték rendszer a következokbol áll:
- elosztó gázvezeték (nagy-középnyomású, 6 bar) Dn 200 acélból a SRM1 és SRM2 méro és szabályozó állomás között 1700 méter
- méro és szabályozó állomás Q = 5000 Nm/h (bemeno nyomás 6 bar, kimeno nyomás 2 bar) 2 darab (SRM1 a húsgyár mögött, a SRM2 a városi parkban)
- elosztó gázvezeték (középnyomású, 2 bar) 65 km
- bekötések a fogyasztókhoz 7017 db.
A beruházás munkálatait kezdetben központi költségvetésbol is támogatták, késobb kizárólag a helyi költségvetésbol és a lakosság hozzájárulásával finanszírozták.
A kivitelezés ütemének felgyorsítása és finanszírozásának érdekében 2002. januárban létrehozták a "SALGAZ" R.T. részvénytársaságot.
Jelenleg a tervezett fogyasztók kb. 30 százalékánál van bevezetve a gáz.

 

V.5. Telefonhálózat


A telefonhálózat korszerusítése folyamatban van, az optikai kábel illetve egy új hálózat kiépítése nyomán biztosítva lesz a város jelentos részében a telefonhálózatra való kapcsolódás, valamint a digitális központ révén elérhetové válnak a különbözo szolgáltatások (pl. direkt nemzetközi beszélgetések).
A város háztartásainak 50,7 százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal.
2004 április közepén a Romtelecom telefontársaság megszüntette Nagyszalontai kirendeltségét, így a számlák kifizetésén kívül minden ügyes-bajos intéznivalóval, új telefonvonal igénylésével, a meghibásodás bejelentésével a nagyváradi kirendeltségen kell jelentkezni. A helyi központ felszámolásával kihasználatlanul marad a Posta épületének nagyobb része.
A vezetékes telefon versenytársa a mobiltelefon több szolgáltatója is biztosítja szolgáltatásait városunk lakosságának.


V.6. Közlekedés (út és vasúthálózat)


A város régi kereskedelmi utak találkozásánál létrejött település, ma is könnyen megközelítheto a Nagyvárad-Arad útvonalon (DN 79), kelet felé közúti csatlakozása van Tenke és Belényes irányába (DN 795), nyugaton a nemzetközi kapcsolatot biztosítja a Sarkadi út a Nagyszalonta-Méhkerék határátkelohelyen keresztül.
Nagyszalonta vasútállomásáról könnyedén eljuthatunk Nagyvárad, Szatmárnémeti illetve Temesvár irányába, valamint a Nagyszalonta-Kötegyán vasútvonalon Magyarországra.
A Nagyszalontai vasútállomást, annak ellenére, hogy nemzetközi elágazással bír, néhány éve visszaminosítették vasúti megállónak. Azóta személyzete a minimálisra csökkent, a jegypénztároson és a forgalmistán kívül senki sem teljesít szolgálatot az épületben.
A Nagyvárad-Arad-Temesvár (79) országút, 4400 m hosszan halad át a városon a következo utcákon: Váradi út (str. Oradiei) - Szabadság tér (P-ta Libertatii) - Köztársaság út (str. Republicii) - Aradi út (str. Aradului).
A Nemzetközi Területrendezési Terv ( Planul de Amenajare a Teritoriului National) eloírása szerint a DN 79-es országút az "expressz" utak kategóriájába kellene tartozzon, ezzel szemben jelenlegi állapotát tekintve ennek nem, csak a III-as kategóriájú út követelményeinek felel meg. (STAS 10144/ 1-90). Az országút több kritikus útkeresztezodéssel, illetve útkanyarral rendelkezik.
A Nagyszalonta-Tenke megyei út (DJ 79) a város központjából indul. Áthalad a Kulin György utcán, illetve a Tenkei úton, biztosítva a DN 76-os országúton a kapcsolatot Belényes városával. A városon áthaladó megyei út kritikus szakasza a Mihai Viteazul utcával való keresztezodés illetve a szuk útkanyar.
A Sarkadi út biztosítja a Nagyszalonta-Méhkerék közúti határátkelohelyen keresztül a kapcsolatot Magyarországgal. A Sarkadi út-Aradi út keresztezodés az út egyik kritikus pontja, tekintettel az ide torkolló utcákra is.
A város utcái 92 ha területet foglalnak el, az utcák hossza 67,30 km ebbol 35,80 km korszerusített utca, 15,00 km gyengén kövezett, 16,50 km nincs kiépítve.

 

VI. Szociális ellátás

VI. 1. Egészségügy


A város lakosainak egészségügyi ellátását biztosítja a kórház, poliklinika, mentoállomás, krónikus betegellátó, családorvosi rendelok, fogorvosi rendelok, gyógyszertárak, laboratóriumok, közegészségügyi rendelo, illetve alapítványok, civil szervezetek.
Családorvosok száma: 12 (egy családorvosra 1511 lakos jut ).
Kórházi szakorvosok száma: 14 (0,77 kórházi orvos / 1000 lakos ).
Fogorvosok száma: 11 (0,60 fogorvos / 1000 lakos ).
Gyógyszertárak száma: 3
Gyógyszerpontok száma: 2
Laboratóriumok száma: 3
Sajnálatos módon a városban nem muködik az Egészségbiztosító Pénztárnak kirendeltsége, és sajnos a szakorvosok száma sem elegendo. Több kórházi osztály nem létezik orvoshiány miatt (például a szemészet), mások pedig csökkentett teljesítménnyel dolgoznak, a súlyosabb eseteket Nagyváradra irányítják.


VI. 2. Tanügy (oktatás)


Városunk jelentosebb tanintézményei:
Elméleti Líceum (épült 1909-ben), Mezogazdasági Líceum (épült 1913-ban), Arany János Iskola (a "nagyiskola" 1847-ben épült, a tornacsarnok 1887-ben), Tenkei úti iskola (1910-ben épült), gacsói iskola (1967-ben épült), Arany János Iskola (1970-ben épült), Péter Iskola (1997-ben épült), Hófehérke óvoda, Manócska óvoda, Szivárvány óvoda, Gyermekek Klubja.
Az óvodák, napközik 723 gyermek számára, 43 óvóno munkájának köszönhetoen biztosítják a nevelést, tanítást.
Az általános iskolai oktatás 40 tanteremben folyik, 1100 diák számára, 80 tanító és tanár részvételével.
A líceumi oktatás számára 50 tanterem van biztosítva, 1500 diákot oktat 90 tanár.
A felsofokú oktatás a temesvári Egyetem Mezogazdasági Karának illetve az aradi Vasile Goldis Egyetem kirendeltségén muködik.


VII. Környezetvédelem

VII.1. Légszennyezettség

A levego szennyezettségének mértéke a megengedett határértéket nem lépi túl. Jelentos mértéku légszennyezettséget okoz a városon áthaladó gépjármuforgalom illetve a város néhány ipari létesítménye.

VII.2. Vízszennyezettség


A felszíni vizek közül a KÖLESÉR szennyezettsége meghaladja a megengedett határértékeket, ennek oka elsosorban a városi szennyvíztisztító illetve a baromfivágóhíd szennyvíztisztítójából a KÖLESÉRBE engedett kezelt szennyvíz nem megfelelo minosége.



VII. 3. Talajszennyezettség


A talajszennyezettség egyik jelentos forrása a háztartási hulladék illetve az ipari hulladék, ezek a városi hulladéklerakóban, a szeméttelepen kerülnek elhelyezésre. A hulladéklerakó az ipartelep közelében egy régi agyagbányában lett kialakítva, így az agyagréteg bizonyos mértékben biztosítja a természetes elszigeteltséget, ennek ellenére szükséges a hulladéklerakó biztonságos kialakítása és muködtetése. A hulladéklerakó területe 10 ha, kapacitásának 45-50 százaléka megtelt, évente 15000-20000 köbméter hulladékot, szemetet tárolnak.
(A tervek szerint Bihar megyében három területi ökológus szeméttároló, hulladéklerakó lesz kiépítve és kilenc átmeneti szeméttároló, köztük az egyik átmeneti szeméttároló városunkban).
A város területén a háztartási- és ipari hulladékot a S.C. GCL SALONTA S.A. gyüjti, szállítja, tárolja és kezeli.
A szelektív hulladékgyüjtés nincs megoldva, sajnos csak a papír és fém hulladék felvásárlása és újrahasznosítása megoldott.

 

 

VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI ELKÉPZELÉSEK
- tervcsomag -

A SWOT analízis során feltárt tényezok alapján megfogalmazhatjuk azokat a stratégiai célokat, amelyek a Nagyszalonta és térsége elkövetkezendo éveinek általános fejlesztési politikáját irányíthatják. A stratégiai célokhoz csak úgy juthatunk el, ha minden cél eléréséhez megfelelo akciókat és eszközöket rendelünk. Elso megközelítésben azokat a célcsoportokat határoztuk meg, amelyek a rendelkezésünkre álló dokumentumok, statisztikák és programok elemzésébol kikövetkeztethetok. Fontosnak tartjuk annak a rögzítését, hogy az egyes stratégiai jelentoségu részcélok megvalósítására indított egyedi akciók, meggyozodésünk szerint, csak részsikerekre vezethetnek. A térséget fenyegeto veszélyek elhárításának és a fejlodés, a felzárkózás megalapozásának csak abban az esetben van belátható idon belül reális esélye, ha a stratégiai célok komplex megvalósítására törekszenek a résztvevok. A fellendülés zálogául szolgáló folyamatoknak minden kapcsolódó területen meg kell teremteni az elofeltételeit, amely nélkül elképzelhetetlen a megvalósulása.
ˇ A térségen belül, jelentos infrastrukturális fejlesztésekkel, az általános gazdaságfejlodés elosegítése;
ˇ A gazdaság szerkezetének javítása, a település foglalkoztatási lehetoségeinek bovítése kis- és középvállalkozások letelepítésével;
ˇ A mezogazdasági termékek feldolgozását biztosító élelmiszeripar kialakítása
ˇ Az üzleti és a termelo szolgáltatások körének és színvonalának bovítése, a komplex idegenforgalmi kínálat kialakítására;
ˇ A térségi marketing munka kiterjesztése, elosegítendo a régió adottságainak megismerését, a kapcsolatok bovítését
ˇ A közlekedési kapcsolatok javítása
ˇ A humán ellátások fejlesztése
ˇ Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása
ˇ Az idegenforgalom komplex fejlesztése


I. Gazdaság


A városok gazdasági versenyben állnak egymással. A vállalkozó kedvu egyének összehasonlítási szempontjai között a kulturális kisugárzás, a közép- és felsofokú oktatás színvonala és az életminoség mellett az összes városra jellemzo olyan hagyományos elemek is szerepelnek, mint az ipari kínálat szerkezete, közlekedési módok, stb. A városfejlesztési stratégia befolyásolja a gazdasági fejlodést, a városok egymáshoz való viszonyát és forrásaik összehangolt és hatékony kihasználását. A piaci lehetoségek és elonyök, valamint a közös cselekvés kiaknázása révén kedvezo környezetet teremt az együttmuködéshez.

I.1. Az önkormányzatok gazdasági tevékenysége

 A közszolgáltatási feladatok végrehajtásához az önkormányzatok vagyonnal és költségvetési bevételekkel rendelkeznek.
Az önkormányzati vagyont alkotó legfontosabb vagyontárgyak: közutak, hidak, közüzemek (víz és csatorna, kulturális intézmények, óvodák, általános és középiskolák, könyvtár, múzeum), egészségügyi és jóléti intézmények (rendelointézetek, kórház, bölcsodék), középületek, egyéb létesítmények (pl. városháza), külterületi és belterületi ingatlanok, állami bérlakások és egyéb nem lakás céljára szolgált helyiségek.
Ezen túlmenoen az önkormányzatok vagyoni értéku jogokkal is bírnak, pl. bérleti jog, koncessziós jog, jelzálog.
Az önkormányzatok vállalkozhatnak is, ezért vagyonuk egy részét üzleti célokra használják (pl. gazdasági társaságokban vesznek részt, részvényesek stb.).
Az önkormányzatok költségvetése több bevételi forrásból származik:
ˇ a képviselok által megállapított és kivetett helyi adók, mint pl. építési adó, ingatlanadó, magánszemélyek közmuadója, vállalkozók közüzemi adója. (Az önkormányzat általában kevés helyi adót vet ki, mivel nem kívánja terhelni a lakosságot a központi adókon kívül.)
ˇ a saját irányítás alá tartozó intézmények muködésébol, értékesítésébol és a díjakból származó bevétel
ˇ a központi költségvetésbol átengedett bevételek, ami a központi adók átcsoportosítását jelenti az önkormányzatokhoz.

I.2. Gazdasági, mezogazdasági célkituzések és prioritások

Az általános célkituzések szalontai megvalósulását segítendo, három speciális célkituzéssel konkretizáltuk a végrehajtandó fejlesztési feladatokat.
1. A kistérség adottságaira és termelési hagyományaira támaszkodva humán eroforrás fejlesztés, komplex gazdaságfejlesztés, amelyen belül a mezogazdaság és hozzá kapcsolódó szakágak fejlesztése kiemelt területnek számít.
2. A gazdaság versenyképességének és a lakosság életminoségének javítása az infrastrukturális rendszerek magasabb szintu kiépítésével.
3. Tájfenntartás, településfejlesztés és megújítás, a környezetminoség javítása, a kistérség tárgyi, termelési és szellemi örökségének megörzése és feltárása.
Az általános és speciális célkituzések átvitele a fejlesztés gyakorlatába a prioritások rendszerének kimunkálásával kezdodik. A tervezési munka hat prioritás köré helyezte el a fejlesztés legfontosabb intézkedéseit.
1. Prioritás: Az infrastrukturális hálózatok fejlesztése révén eroteljesebben bekapcsolódni a munkamegosztásba, versenypozícióba kerülni a befektetésekért és a fejlesztési forrásokért
2. Prioritás: Felkészíteni a munkavállalókat a tudásigényes gazdálkodási és vállalkozási tevékenységek befogadására, fokozni a település vállalkozói aktivitását, ösztönözni a termelo beruházások megtelepedését
3. Prioritás: Az agrárstruktúra helyi adottságokra épülo korszerusítése
4. Prioritás: Megteremteni a fejlodés és a piacképes termék-eloállítás kereteit a térség hagyományos mezogazdasági és feldolgozóipari termelési ágai számára
5. Prioritás: Térségi kínálattá szervezni, hatékony marketing és információs munkával megtámogatni a turizmust, piacképes turisztikai termékekké gyúrni a kistérség természeti, muemléki és kulturális-tradicionális vonzeroit.
6. Prioritás: Javítani az életminoség egyik alaptényezojének számító környezetminoséget és környezeti kulturáltságot

II. Turizmus

A turizmusnak, a tájegység és a város kulturális adottságainak külön fejezetet kívánunk szentelni, elképzeléseink szerint ez lehet Nagyszalonta egyik kitörési pontja, amely mintegy kétéves idoszak után hozhat eredményeket. Ezen tervek alapjául az szolgál, hogy ki kell használnunk a táj adottságait, legfoképpen azt az egyedi kulturális eroteret, melyben a város található. Olyan rendszert kell kiépíteni melyben a turisták egésznapos programot találhatnak Szalontán. Ezen fejezet részleteit taglalja a Bocskai Terv.
Abból kell kiindulnunk, hogy Nagyszalonta a legnagyobb költot adta a nemzetének, ezért minden magyarnak életében legalább egyszer el kell látogatnia ide, Arany szülovárosába. S ha már megérkezett a településre ne csak a Csonkatorony, s néhány köztéri szobor várja, hanem egy olyan komplex program, melyre egésznapos kirándulást tervezhetnek. Bármelyik irányból érkezzenek is a városba, legyen lehetoségük itt tölteni a napot, megpihenni éjszaka és azután indulni tovább Magyarország vagy a Székelyföld irányába újabb látványosságok keresésére. Legyen a településen egy vendégfogadó, ahol nem csupán a gasztronómia gyümölcsei várják a betéroket, hanem kézmuves csoportok, akik a népi mesterségek titkaiba engednek bepillantást, így a vállalkozó kedvu turisták akár ki is próbálhatják a szalmafonást, természetes anyagokból készült játékok és dísztárgyak megalkotását. Nagyszalonta múltjában központi helyen állt a lovasság, éveken keresztül lovarda muködött a településen. Ezt felelevenítve ismét megnyithatná kapuját egy olyan lovarda, ahol az idelátogatók hódolhatnának a lovaglószenvedélyüknek, "testközelbol" ismerkedhetnének a lovakkal. Szintén a város adottságainak kihasználásával halastavat, csónakázási lehetoséget alakíthatnánk ki, ezzel is növelve a kikapcsolódási, turista-csalogató látványosságok számát. Az egésznapos programok sorában természetesen szerepelne a Csonkatoronybeli látogatás, és a turisták megtekinthetnék a hamarosan megépülo Arany portán álló, Makovecz Imre építész neve által fémjelzett épületet. Ezt a fajta turizmust elosegítendo nagyon fontos a bel- és külföldi turisztikai irodákkal való együttmuködés, akik programkínálatukba belefoglalhatnák a nagyszalontai kirándulást.
A turizmus másik, Nagyszalonta számára különösen elérheto vállfaja a bevásárló és szolgáltatásokért folyó turizmus. A határ közelsége miatt vélhetoen éveken át elláthatná a város nem csupán az uniósnál olcsóbb termékekkel, de elérhetobb árú szolgáltatásokkal is a külföldieket. E téren úgy a szépség-, és divatipar mint az egészségügy rendelkezik kihasználható tartalékokkal.
A kulturális-hagyományápolási illetve gazdasági lehetoségek mellett kiaknázható a város természet adta lehetosége is. A termálvízforrások közelsége mindenképpen ígéretes területet kínál, a fürdo vagy strand mellett komoly szabadidoközpont kialakítása lehetséges, ilyen módon már nem csak az egynapos turizmusban lehetne gondolkodni, de idovel a nyaralni, több napos kikapcsolódásra vágyókat is elláthatná a település. Szintén ebbe a kategóriába tartozik az turistaútvonal, melyben kiinduló állomásként vehetne részt Nagyszalonta a környezo sípályák, hegyvidékek, vadászterületek eléréséhez.

 

III. Infrastruktúra


Nagyszalonta infrastrukturális helyzete számos szakágban kedvezotlen, a fejlesztések gátja lehet. Foként a vonalas infrastruktúra egyes szegmenseiben vannak jelentos hiányosságok. Ezek közé sorolhatók a csatornázás, szennyvízkezelés, és az összeköto utak, a tranzitforgalom meggyorsítására, az általa okozott problémák orvoslása. Megkülönböztetett jelentosége van a közlekedési kapcsolatoknak, ezt a település térszerkezeti pozíciója, kereskedelmi, idegenforgalmi szerepköre is alátámassza. Nagyszalonta belso úthálózatának a fejlesztése is része kell legyen az infrastrukturális fejlesztéseknek.


III. 1. Közlekedés

A mai társadalmak fontos elemévé vált a mobilitás. Összetevoi közül a közlekedés és a városon belüli helyváltoztatás kiemelt témák. Mivel túl gyakran és túl sokan használják, a gépkocsi az utóbbi években valóságos csapássá vált a legtöbb városközpont mindennapi élete és muködése számára, noha az emberek túl nagy jelentoséget tulajdonítanak neki. Ezért megoldás lehet Nagyszalontának a tömegközlekedés, melyet ugyan több helyen csökkeno mértékben használnak, de a gépjármu-közlekedést megkönnyíto jelentos infrastruktúrák megépítése a városok számos területén minoségromlásához és elszigetelodéséhez vezetett. A tömegközlekedés elotérbe helyezése, gyalogos és kerékpárutak építése, és a forgalommal leginkább terhelt területek - általában városközpontok - jobb térkihasználása szempont kell legyen a hajdúvárosban.

III. 2. Közszállítás

A város nem maradhat közszállítás nélkül, ennek érdekében egy hatástanulmány elkészítését követoen a megfelelo lépéseket meg kell tennie a városvezetésnek. Ennek változata lehet a minibusz-program vagy más hasznosítási terv.

III. 3. A városon átmeno forgalom

A két erdélyi autópálya-folyosó megnyitásával a szalontai körgyuru átadása is meg kellene történjen, ez a városi életminoség javítását célozza, a környezetszennyezés csökkenését, az épületek állagmegörzését, közlekedésbiztonsági szempontokat - egyszóval egy élhetobb várost eredményez.
Meg kell vizsgálni annak lehetoségét, hogy a körgyuruátadását követoen hogyan lehetne a foutcából sétálóutcát kialakítani a Városháza és a Zöldfa között.

III. 4. A belso utak feljavítása

Az utakat le kell gyalulni, azt megfelelo profilba hozni, fontos, hogy az útszegély kialakítása, és az utakról való vízelvezetés megoldása (évente 3-4 utat megfelelo formában fel lehetne javítani.)
Az aszfaltozott utak feljavítása, egyes utak tehermentesítése, újabb utcákat átadásával a valós gépjármuforgalomnak, lásd a Toldi utca, vagy az Arany utca befejezése, a Vasúti zóna rehabilitálása, a Batthyányi utcai tervek kivitelezése.

III. 5. Járdajavítási program


a.) Négy év alatt mintegy 60 darab járdaszakasz kerülhet felújításra
b.) A város történelmi központjában fontosnak tartjuk és szorgalmazzuk, hogy a jelenlegi járdákat lecseréljük olyan díszburkolati kövekre, amelyek nem csak jobban illenek a városközpontba, hanem szakmai szempontból is elonyösebbek (az esovíz jobban elszivárog, és közmu meghibásodásakor nem rongálódik).

III. 6. Ivóvíz - szennyvíz

A körvonalozódó SAMTID programok révén indokolt mind a szennyvíz mind az ivóvíz hálózat felújítása. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a fenti szolgáltatások kibovítésére, hogy minél nagyobb százalékban fedje le a város területét.
A kivitelezésnél fontos szempont a munkálatok helyrealításának felügyelete.
Szintén elengedhetetlen a szennyvíztisztító állomás állaga, az ülepítette megtisztított szennyvíz szabadba bocsátási körülményeinek ellenörzése.

 

IV. Urbanisztika

Nagyszalontán a várostervezés során meg kell orizni a városi környezet valódi értékeit képviselo hagyományos elemeket és az identitást. Ilyenek egyes érdekes épületegyüttesek, a történelmi városrészek, a szabad terek és a zöldterületek. Ezen elemeket egy folyamatos várostervezési koncepció rendszerébe kell beilleszteni. A várostervezésnek a jövoben meg kell találnia annak a módját, hogy felerosödjenek és fejlodjenek azok a hagyományosan városi muvészetek és építési módok, amelyek különleges karaktert kölcsönöznek egy-egy egységnek vagy szegmensnek. Az építészeti megoldásoknak és a városrendezésnek egyaránt tekintettel kell lennie a városra és annak környezetére. A koncepció kidolgozása során olyan, a terület kulturális, vizuális, funkcionális és történelmi adottságainknak elemzésén alapuló megoldásokat kell keressünk, amelyek hangsúlyozzák sajátos értékeinket. Ennek a helyi közösség nagyarányú részvételét örömmel fogadó folyamatnak részévé kell váljon a párbeszéd a várostervezok és más szakmai szereplok, azaz építészek, mérnökök, környezetvédok, közgazdászok, muvészek, és minden egyéb szakma olyan jól felkészült képviseloi között, akik nyitottak a várossal kapcsolatos kérdések összetettségének megértésére.
A város revitalizálása során nem szabad pazarolni az eroforrásokat, vagyis ne használjunk építési területként szuz területeket, ha az nem feltétlenül szükséges, addig, amíg a már beépített területeken van fejlesztési lehetoség. A területrendezésnek rugalmasan kell muködnie, és biztosítania kell a nagyközönség és a gazdaság szereploinek részvételét annak érdekében, hogy jobban kielégíthesse a polgárok és a vállalkozók igényeit.

 

V. Környezetvédelem

Egy olyan városrendezési folyamat lényegét, amelyben a legfobb helyet a polgár foglalja el, a jövoben is fenntartható fejlodés elveire kell alapozni. A folyamatoknak figyelembe kell venniük az élovilág sokféleségének (biodiverzitásnak), az ember és a természet közötti kapcsolat összetettségének elvét, a források védelmét (ide értve a terület-felhasználást is), a társadalmi és kulturális identitás összes elonyét, valamint a gazdasági örökséget. A fejlodés irányításakor a város egészét ökoszisztémaként kell kezelni, úgy kell felfogni, mint egy szolgáltató termeloegységet, amelynek alapanyagigénye van, és terméket állít elo. Ezen modell segítségével lehet szabályozni az alapveto forrásokat, az öntisztulási folyamatokat, a biodiverzitást, a hulladékkezelést, a termelést, az energiafelhasználást, az energiatárolást és a közlekedést, de a társadalom kulturális alapértékeit is. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a régi módszerek nagy részét is alkalmazni kell, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a terület-felhasználási politika meghatározó hatással van a városok "fenntartható" jellegére. A környezetvédelem mellett meg kell oldani a városi örökség, a közterek, a zöldterületek rendszerének és a városi és városok körüli kulturális táj (jelleg) védelmét is.
Szorgalmaznunk kell
ˇ az energiatakarékosságot és a leheto legtisztább technológiákat,
ˇ a termelodo hulladékmennyiség csökkentését és az újrahasznosítást,
ˇ a döntéshozó folyamatok rugalmasságát a helyi közösségek nagyobb támogatása érdekében,
ˇ a föld teljes értéku forrásnak tekintését, és a városi parlagok újraélesztését,
ˇ gyenge minoségu termoföldeken a biogazdálkodás elterjesztését,
ˇ a szelektív hulladékgyujtést,
ˇ a térségek részére térségi kommunális hulladéklerakók kialakítását,
ˇ a gépjármu-forgalom okozta környezetterhelés csökkentését (légszennyezés csökkentése, a városközpont forgalommentesítése, 2 ütemu motorok kitiltása).

VI. Helységgazdálkodás

VI. 1. Esovíz elvezetés

A város teljes területén elsodleges fontosságú az esovíz-elvezeto árokrendszer tervének kidolgozása. Évente legalább egy negyed árokrendszerét fel kell újítani (Gacsó, Füveskert, Újtelek, a város Déli része).
Elengedhetetlen, hogy az útjavítási projekt és a járda-felújítási terv együtt haladjon az esovíz-elvezeto árokrendszer kialakításával.

VI. 2. Közvilágítás


A közvilágítás jelenlegi állapota nem tartható, ezért megfelelo módosítások megtétele szükséges. Négy év alatt mintegy 30 utcán lehetne korszerusíteni a világítást, ehhez mindenképpen meg kell vizsgálni a lehetoséget, hogy privát cégekkel milyen együttmuködésben lehetne megoldani a modernizálást.
A közvilágítás kérdésében figyelni kell a fényforrás minél hatékonyabb kihasználására, és helyenként elengedhetetlen a teljes koncepcióváltás, például a Vasút utca megvilágítása teljesen hibás.
Az utcák megfelelo kivilágításával párhuzamosan a nevesebb épületeink díszkivilágítása is indokolt.

VI. 3. Háztartási hulladék kezelése

A jelenlegi rendszer modernizálásra szorul, mivel a jelenlegi szolgáltatás nem felel meg az uniós elvárásoknak. A szeméttárolást olyan cégre kell bízni, amely képes az új elvárásoknak megfelelni.
Megoldást kell keresni a szalontai szemét megfelelo kezelésére. Lehetséges megoldás a nagyváradi, ökológiai szempontból is megfelelo szemétégetobe szállítani és ott megsemmisíteni, vagy késobb, amennyiben Uniós tagország leszünk, tárgyalásokat kell, kezdeményezzünk a Békéscsaba környéki égeto adta lehetoségekrol. A lehetoségekhez mérten mielobb be kell vezetni a szelektív hulladékgyujtést.
A jövo szempontjából igen fontos az iskolaprogramok beindítása, melynek során az ifjúságot környezetünk megóvására nevelhetjük.

VI. 4. Közterületek

A közterület az a tér, ahol a közösségi tudat, a társadalmi aktivitás és életképesség létrejön. Nagy erofeszítéseket kell tenni a szabad terek, parkok és a városi pihenoterületek rendszerének megörzése és bovítése érdekében, különösen a parlagok és a használaton kívüli épületek újrahasznosításakor.
Létre kell, hozni a közterület-felügyeletet, amely a tanács ez irányú határozatait hivatott betartatni, hogy minden polgár az együttélési normákat betartva éljen.
A közterület-felügyelethez kapcsolódhat majd a parkolási rend, a tilosban parkoló autók büntetése, más feladatok ellátása.
A közvécé létrehozása elengedhetetlen a városban.
Házmestert a háznak program, a tömbháznegyedek körüli áldatlan állapotok megváltoztatása érdekében.
A játszóterek feljavítása, újak létesítése.

VI. 5. Élelmiszer piac

Tervünk része a városi élelmiszer piac modernizálása, vagy saját forrásból vagy pályázatok útján, hatástanulmány elvégzését követoen.
Ezzel párhuzamosan a közlekedési rend is modernizálásra szorul, szükséges a forgalom egyirányúsírása, a Toldi utca forgalomba való bevonása, az említett utca modernizálása. Figyelembe kell venni, hogy a mentoautók közlekedésbiztonsági és betegellátási feltételei ne szenvedjenek csorbát.
A piac terjeszkedése, a parkolók kialakítása ha lehetséges, minél több zöldövezet megóvásával kell történjen.

VI. 6. Temeto

A jelenlegi állapotokat nem tartjuk megfelelonek, így mind a temeto rendezése, mind a temetkezési kápolna felújítása elengedhetetlen, azonnali követelmény.
A szertartást a legnagyobb kegyelet és méltóság kell övezze.

 VI. 7. Zöldövezetek

Céljaink: - minél több zöldövezetet megorizni, parkosítani.
- pihenoparkokat létrehozni több más szolgáltatással
- utak fásítása lehetoleg egy adott, a szalontai talajt kedvelo fafajtával
- hasonló övezetek kialakítása, zöldszigetek létesítése a betonplaccokon, a
jelenlegi tömbház negyedekben, a közlekedési rend egyideju felülvizsgálatával

 

VII. Népesedés és lakáshelyzet


Európa demográfiai szerkezete jelentos átalakuláson ment át az utóbbi ötven év során. Ezt távolról sem szabad figyelmen kívül hagyni. Annak ellenére, hogy a demográfiai robbanás veszélye már nem fenyeget, sot, csökken a születési arányszám, a háztartások száma jelentosen megnott. Ez a jelenség több, egymással összefüggo tényezo eredménye: a válások száma no, egyre gyakoribbak a késon kötött házasságok, egyre több az egyszülos család, jelentosen megnott a várható életkor, a népesség elöregszik, az igények emelkednek.
Ebben a szellemben, a várostervezonek törekednie kell arra, hogy a lakástípusok széles választékát kínálja, így a lakosság minden rétege elvárásainak eleget tud tenni. Az új építészeti formák fejlesztése érdekében a koncepció szintjén támogatni kell az olyan újszeru, ötletgazdag megoldások kutatását, amelyek révén a beruházási költségek és a lakbérek csökkenthetok, hogy a hátrányos helyzetu emberek számára végre anyagi szempontból elérheto lakásokat tudjunk kínálni.


VIII. Megmaradás -magyarságtudat

A Bocskai terv megvalósulásához és sikeréhez elengedhetetlenül szükséges a város magyar ajkú lakosságának megmaradása. A folyamatos elvándorlás megfékezése, esetleg a folyamat visszafordítása éppolyan fontos, mint a gazdasági fejlodés, s a ketto nem is valósulhat meg egymás nélkül.
Az elkövetkezo idoszakban, miközben a gazdasági fellendülésen és az életkörülmények javulásán dolgozunk, fokozottan figyelni kell a kisebbségi jogok érvényesítésére, az oktatás, kultúra, nevelés terén a magyarságtudat erosítésére, mert e két terület eredményeit felmutatva bírhatjuk maradásra fiataljainkat. Csak akkor remélhetjük a magyarság helyben maradását, hazatérését, ha az igényeinek megfelelo életkörülményeket, a megélhetést biztosító munkahelyeket tudunk biztosítani. Ezt a Bocskai Terv elozo fejezeteinek életbeléptetésével lehet elosegíteni.
Ugyanakkor mindig szem elott kell tartani, még a gazdasági kérdések megvitatásánál is, a magyarság megörzésének, az oslakosság támogatásának elsobbségét. Arra kell törekednünk, hogy ne külso erok kezébe adva, inkább belso tartalékainkat kihasználva érjük el az eredményeket. Ezáltal a gazdasági fejlodés tartóssága is biztosított lehet, hiszen ha a vállalkozásokat is ide kötik gyökerei, nem fordulhat elo, hogy egyik napról a másikra elköltözik egy termelo egység.

IX. Kultúra - Muvelodés

A jövo érdekében egyesült erovel kell megvédeni az örökségünk forrásait, és közismertté kell tenni a megörzés és a méltó bemutatás jól sikerült példáit. Az ilyen akciók és az óvatos területfejlesztési stratégia nélkülözhetetlenek a lakosság jó közérzete, a polgárok identitástudata, de a kultúra és a jövo városának jellege szempontjából is.
A kulturális-muvelodési élet kart-karba öltve kell, együtt kell muködjön az oktatási rendszerrel. Fiataljaink kultúrára, igényes programokra való nevelése, érdeklodésük felébresztése már a legkisebb korban el kell kezdodjön. Ezen belül, fontos szerepet kell betöltsön a hagyományápolás. Osi kultúránk örzése, annak különbözo vállfajainak megörökítése, tudatosítása és átadása egyik fontos szerepköre lehet a Bocskai tervnek.


X. Oktatás

A város az oktatási rendszer fontos tényezoje is. Nemcsak a minimális alapfeltételeket teremti meg, hanem jelentést ad a történelemnek, az identitástudatnak, a büszkeségnek, vagyis megalapozza az (állam)polgári tudatot. A város tegye lehetové a polgárai számára, hogy megismerhessék mozgásterük határait a társadalmi életben, hogy alapveto információkat meríthessenek belole, és megtapasztalhassák a polgári élet értékeit. Így jönnek majd létre annak a feltételei, hogy az egyes ember aktívabban vegyen részt a város életében és a döntéshozási folyamatokban.
Az oktatást és ezen belül a nevelést kell tekintsük az egyik legfontosabb mérföldkonek és a legtöbb figyelmet kell szenteljük rá. Már az alapok letevésénél nagy szerepet kell szánjunk a pedagógusoknak, akik komolyan veszik és hivatásszeruen végzik foglalkozásukat. Vissza kell adni a szakma becsületét, de legalább ilyen fontos, hogy az iskola ne csak oktasson, hanem neveljen is! Ne csak egyszeruen tudáshalmazzal lássa el a diákot, hanem az életre készítsen fel. Ezen elvek kell kormányozzák a Bocskai Terv alkotóit, melyek csak akkor igazán muködoképesek ha az országos folyamatok is ebbe az irányba mutatnak. Továbbá a gazdaságfejlesztés egyik célja a helyi foglalkoztatottság fejlesztése. A munkanélküliség hatékony kezelése érdekében az önkormányzat fokozott figyelmet kell fordítson a képzés, a továbbképzés és az átképzés lehetoségeinek bovítésére.
- szorgalmazzuk, hogy fontos szerepet kapjon az oktatási rendszerben a vallásos nevelés
- szorgalmazzuk, hogy az iskolákban nagy hangsúlyt fektessenek a lokálpatrióta nevelésre, következetesen ismertessék Nagyszalonta történelmét, híres szülötteinek életpályáját, megvalósításait
- szorgalmazzuk, hogy az iskolai nevelés ne érjen véget a tanórák után, az intézmény délutánonként is programokat nyújtson a diákjai számára
- az ifjúságnevelés az iskolapadban kezdodik, ennél fogva a tanárok és szülok felelosségére fel kell hívni a figyelmet
- szorgalmazzuk, hogy a már dolgozó fiataloknak legyen lehetoségük rövidtávú képzéseket itt a szülovárosukban elvégezni
- indokoltnak tartanánk, hogy foiskolai kar létesüljön Nagyszalontán, távoktatási vagy levelezo rendszerben, a nagyváradi egyetemmel együttmuködésben.

XI. Közegészség és közbiztonság

Az egészség és a biztonság kérdései napjainkban elsodleges jelentoséguek a népesség és a tevékenységek városokba surusödése következtében, valamint azért, mert a kollektív lelkiismeret felébredt ezen témákkal kapcsolatban. Ezek a problémák a következo tényezokkel függenek össze:
ˇ A kirekesztettségbol, a szegénységbol és az alulfoglalkoztatottságból következo bunözés, eroszak és a mássággal szembeni türelmetlenség.
ˇ Természeti és ökológiai katasztrófák.
ˇ A pusztulás veszélye esetleg háborús konfliktus következtében.
A szegénység és a rossz egészségi állapot a nélkülözés és az elembertelenedés olyan ördögi köreit hozza létre, amelyekkel az európai városok egyre több városnegyedének kell manapság szembenéznie.

XII. Testvérvárosi kapcsolatok

Fontosnak tartjuk a testvérvárosi kapcsolatok szorosabbra fonását, azok tartalommal való megtöltését, különös tekintettel az Uniós csatlakozásra. Komoly lehetoséget látunk a kiírásra kerülo tükörprojektek kivitelezésében. Ennek szellemében elsosorban a kistérségi kapcsolatok muködtetésére kell figyelmet fordítani, fel kell újítanunk a Nagyszalonta és Sarkad között fennálló testvérvárosi kapcsolatokat, és be kell kapcsolódnunk az uniós tükörprogramok megvalósításába. Ez számottevo anyagi elonnyel járhat, a régiófejlesztési uniós pályázatok sokkal elérhetobbek, mint a más területeken meghirdetettek.
A testvérvárosi kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, határon belüli, Erdélyi településekkel. Ennek segítségével a hazai gondokat más megvilágításban is láthatnák, hasznosíthatnák a tapasztalatokat, vagy elkerülhetnénk a zsákutcába vezeto elképzeléseket.
A testvérvárosi kapcsolatokon túl igen fontos a kistérségen belül a többi településsel felvenni a kapcsolatokat, és önkormányzati szinten, tapasztalatszerzés, eszmecsere céljából ápolni azokat.

 


Jelen tervezet csak csomagterv ahhoz az anyaghoz, amely Bocskai-tervként vonult be a köztudatba és szektoronként további alprojektek kidolgozását vetíti elore.

 

 

A KÉPVISELOTESTÜLET MUKÖDÉSI LEHETOSÉGEI


A stratégiai tervezés alapja a közgyulés által elfogadott alapstratégia, gazdasági program, amely az értékrendünkkel összhangban 4 évre elore meghatározza

ˇ a prioritásokat,
ˇ az elérni kívánt célokat,
ˇ a változások és megoldások fo irányait,
ˇ valamint a megvalósulás legfontosabb feltételeit.

Az alapstratégiára épülnek a funkcióstratégiák, amelyeket minden lényegesebb funkcióra vonatkozóan készítenek el. Fo jellemzoi:

ˇ szerkezetileg azonosak az alapstratégiával,
ˇ részletesen foglalkoznak az elérni kívánt célokkal,
ˇ meghatározzák az elérni kívánt állapotot a jelenlegihez képest,
ˇ meghatározzák az ehhez szükséges idointervallumot, és a szükséges muködési változásokat,
ˇ meghatározzák azt, hogy kinek mi a dolga a funkcióstratégia gyakorlatba való átültetése.
A stratégiai tervezés folyamatáról, az alapveto tervezési lépésekrol, magáról a folyamatról és annak résztvevoirol a szervezeti és muködési szabályzat kell rendelkezzen.

A teljesítményösztönzés és ellenörzés rendszerének céljául az önkormányzati értékrendben megfogalmazottakat a "valós teljesítményeket" és a "célköveto hivatalt" vettük alapul.
A teljesítmény ösztönzési rendszert a vezetési tevékenység szerves részének tekintjük. Ennek keretében

ˇ az önkormányzat egészének stratégiai
ˇ és operatív céljai,
ˇ sikerkritériumai
a munkatársak számára meghatározott teljesítmény-elvárásokban fogalmazódnak meg. Ezek teljesülése szolgál a munkájuk és munkakörülményeik megítélésének, fejlesztésének alapjául. A teljesítmény követelményeknek az elfogadott stratégiai és operatív tervek konszenzusát kell tükrözniük. A teljesítményeket értékelheto mutatókkal, tényekkel alátámasztható elvárásokkal fejezzük ki. A fokozatosan kibontakozó új önkormányzati szervezeti kultúra különbözo elemei minden lehetséges módon ki kell, hogy fejezzék

ˇ a teljesítmény-központúságot,
ˇ a személyes és szervezeti teljesítmények fontosságát, megbecsülését,
ˇ a teljesítmények általi érvényesülés mintáit.

Fontosnak tartjuk a teljesítmények ellenörzése során

ˇ a nyilvánosságot,
ˇ az elvárásokkal, eredményekkel és értékeléssel kapcsolatos információk szabad hozzáférését és akadálytalan áramlását.
A nyilvánosság a garancia arra, hogy a teljesítés mindenki számára kontrollálhatóvá válik.

Három fontos kérdés van azonban, amire választ kell, adjunk, mielott a Bocskai Terv megvalósításához kezdenénk:

1. Akarunk-e változtatni?
2. Akarjuk-e hasznosítani a megszerzett tapasztalatokat ?
3. Rendelkezünk-e a megszerzett tapasztalatok alapján a szükséges feltételekkel ahhoz, hogy megvalósítsuk azokat?